Válság, hatása és kezelése – Második rész

Világ „válság”, az „Isteni” színjáték?
Második rész

Válság

Összefoglaló tanulmány a válságról – egy 2008-ban írt tanulmány közreadása a Cashflow Mérnök blog olvasóinak!

Hogy jön ehhez a mostani világgazdasági helyzet?

Megint egy kis kitérő, és figyelj, mert vad!

Egy országban a pénz mennyiségét elvileg a jegybankon keresztül az állam szabályozza. Elvileg!

És most figyelj: az Amerikai Egyesül Államok jegybankja NEM az Amerikai Egyesült Államok bankja, hanem egy magán cég! A Federal Reserve Bank (FED) egy magán cég! Nézd csak meg a cikkeket, nem azt mondják, hogy az USA jegybankja, hanem hogy a jegybank szerepét betöltő intézet/szervezet.

Ez a szervezet adja ki a dollárt, ami szintén nem az USA pénze, hanem egy magánkézben lévő szervezet bankjegye.

És az 1970es évekig ez mögött ezüst, illetve aranyfedezet volt.

1971. augusztus 15-én az USA akkor elnöke, Richard Nixon szétválasztotta az aranyfedezetet és a dollárt. Megszűnt az aranyfedezet.

Korábban az arany mennyisége szabályozta, hogy mennyi pénz lehet forgalomban, és ez egyben szabályozta a termelés és a fogyasztás mértékét is.

Amikor megszűnt az aranyhoz kötött pénz, akkor gyakorlatilag kontroll nélkül lehetett pénzt előállítani. És megkezdődött a történelem legnagyobb boom-ja, azaz fellendülése, hiszen a termelés igyekszik lekövetni a rendelkezésre álló pénz mennyiségét.

Mennyit lehet termelni? Amennyit a piac képes felvenni.

Hogy mennyit képes felvenni? Amennyi pénzt teszünk a számára elérhetővé. Emiatt fontos, hogy a családok adósodjanak el, hiszen minél több hitelt vesznek fel, annál többet tudnak vásárolni.

A hitel felvételével lehetővé válik a jövőbeli termelés terhére a jelenben vásárolni. Azaz előrehozza a vásárlást.

És amikor már „túl van tömve” piac, akkor egy időre, vagy részben megáll a vásárlásban, és ilyenkor a jelen termelés kénytelen lelassulni, mert nincs kinek eladni a termékeket.

A hitelekkel mesterségesen felfújt fogyasztás kikövetelte a termelési kapacitások fejlesztését is. Túl sokan gyártanak azonos terméket, szolgáltatást.

Ha én kontrollálnám a világgazdasági folyamatokat, és az lenne a feladatom, hogy kicsit „rendezzem” a sorokat, és a termelési (reálgazdasági) kapacitást csökkentsem le, akkor a pénzt vonnám ki egy időre a gazdaságból. Ezt például a hitel felvétel megnehezítésével, meglévő hitelszerződések felmondásával, pánik keltésével lehetne megoldani, aminek hatására a bankok félelmükben jóval nagyobb tartalékokat képeznek a saját túlélésük érdekében, és ezt a pénzt nyilván a termelő cégektől, vállalkozásoktól vonják el.

Ha még erőszakosabban szeretném ezt elérni, akkor elérném, hogy a bankok ne a reálgazdaságba helyezzék ki a pénzüket, hanem pl. adják be a jegybankhoz, mert ott ugyanannyi kamatot kapnának érte, mintha hitelbe kihelyeznék azzal a „csekély” különbséggel, hogy ez esetben a bank nem futja a szokásos kockázatot, hiszen a jegybanknál teljes biztonságban van a pénze.

A hitelek felvételével előrehozott jövőbeli vásárlás generál egy másik folyamatot is: a személy kénytelen kamatot fizetni a felvett hitelért. Azaz keletkeztetett egy lyukat, ennyivel kevesebb pénz marad a reálgazdaságban. Az ennek megfelelő összeg pedig átvándorolt a pénzvilágba.

Ugyanakkor a reálgazdaság szeretné megőrizni a termelését, sőt fejleszteni szeretné, és emiatt ismét pénzre van szüksége. Ezt természetesen a pénzvilágából tudja ugyancsak megszerezni, amit szintén kamatra kap, tehát ismét eggyel nagyobb lyukat hoztunk létre.

Tekintettel arra, hogy a forgalomban lévő pénzt nem szabályozza már az arany vagy ezüst mennyisége, emiatt lehetőség van egyre több pénzt áramoltatni a gazdaságba, ami inflációt generál, azaz a pénz folyamatosan értéktelenedik.

Az infláció mértéke az USA-ban az aranyfedezet megszűnése óta átlagosan 9%, azaz kb 7,8 évente feleződik a dollár vásárlóereje.

Ezzel párhuzamosan az emberek igyekeznek többet keresni, hogy ugyanazokat a dolgokat meg tudják vásárolni, de a magasabb keresettel magasabb adósávba is kerülnek, és több adót fognak fizetni.

Más országokban, ahol a jegybank nincs magánkézben, ott is többnyire megszűnt az állami jegybanki funkciója, és az országhatáron túli érdekeket képviselő jegybankká vált. És bár szabályozza az adott ország gazdaságát, nem az állam által kibocsátott pénz határozza meg a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, hanem a külföldről (pl. Nemzetközi Valutaalap, vagy Világbank) felvett hitel nagysága. Ez természetesen kamat köteles akció, amelyet természetesen a sor végén a reálgazdaság és a lakosság kénytelen megfizetni.

Ez a kamattal terhelt pénz folyamatosan szivattyúzza ki a gazdaságból a pénzt, egyre növelve a további hitel felvételének kényszerét. Ez egy „róka fogta csuka” helyzet.

Hitel – jó vagy rossz?

Visszatérve a cégünk szintjére, a fenti eszmefuttatás, és a média is azt sugallhatja, hogy a hitel felvétele egyértelműen rossz.

Ennél azért árnyaltabb a helyzet. Van jó hitel, és van rossz hitel.

Ez kizárólag attól függ, hogy mi a szerepe a cégünkben a hitelnek. Ha ez a hitel lényegesen többet termel a cégünkben, mint amennyibe kerül, akkor ez egy jó hitelnek tekinthető.

Erre lehetne példa, hogy egy jól pörgő árukészletbe fektetem a banktól felvett pénzt, és így éves szinten mondjuk megduplázom azt.

Tegyük fel, hogy felveszek 100.000 Eurót évi 10% kamatra. Ezt a 100.000 Eurót befektetem jól forgó árukészletbe, amely a beszerzési árhoz képest 50% hozamot hoz. A készlet egy esztendő alatt 5 alkalommal fordul meg.

Ebből egyszerű kiszámolni, hogy a banktól felvett 100.000 Euró hitel egy év alatt 5×50%-ot, azaz 250%-ot képes termelni, és a végén megmarad a 100.000 Euró, amit vissza tudok adni a banknak.

A rossz hitel ugyanakkor pl. az lenne, ha cég veszteségesen gazdálkodik, és jelenleg 100.000 Euróra van szüksége ahhoz, hogy ki tudja fizetni a szállítóit.

Ekkor a felvett hitel teljesen más hatást fejt ki a cégben:

1. Elaltatja a vállalkozót, és úgy tűnik, hogy „kezelve” van a likviditási probléma.

2. A likviditási lyuk, amit sikerült betömni, hamarosan ismét jelentkezik, hiszen a veszteséges gazdálkodás nem szűnt meg, és csak idő kérdése, hogy mikor lesz ismét olyan helyzetben a cég, hogy újra hitelhez kell nyúlnia.

3. Ráadásul a kamatok további terhelést jelentenek az amúgy is veszteséges gazdálkodásra, és felgyorsítják a zuhanást, és hamarosan a cég éppen ott fog tartani, mint mielőtt a hitelt felvette volna, mindössze azzal a különbséggel, hogy most már van 100.000 Euró hitel is a nyakában, ami jelentősen rontja az esélyeit a következő hitelkérelem esetében.

A hitel ugyanis szinte szinonima a „bizalommal”. A bank nem ad hitelt olyan vállalkozónak, akiben nem bízik, és ugyanígy állnak a „hitelezéshez” a szállítók is.

Nem elsősorban az határozza meg a jó hitelt, hogy éppen valakinek milyen vagyona van, vagy hogy mennyi pénz van a bankszámláján. A jó hitelnek több köze van ahhoz, hogy valaki hogyan kezeli a pénzt.

A pénz a bizalom mentén áramlik.

És ahol nem talál bizalomra, arra nem áramlik.

Ennek fényes igazolása a jelenlegi gazdasági világválság. Ez valójában elsősorban egy bizalmi válság, jelentős média-hisztivel feltupírozva.

A bizalom megrendülése – amelynek gyors elterjedése a média segítségével szinte végigsöpört a világon – okozza azt, hogy a bankok által kínált termékben csakúgy, mint más pénzpiaci termékekben sem bíznak a vevők, és emiatt ezek értéke rohamosan csökken, jelentős vagyonvesztést előidézve a bankoknál.

Emiatt a bankok is kénytelenek a rövidtávú túlélésre játszani, és pénzeiket „tartalékolni”, azaz kivonni a termelésből, és azt magára hagyni. A hiányzó pénz természetesen valóságossá teszi a válságot, és a reálgazdaság valóban válságba került.

Befejező rész a következő blogban…

Horváth Zoltán
Cashflow Mérnök


Ajánlom másoknak is:
  • Print
  • PDF
  • email
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Facebook
  • blogtercimlap
  • LinkedIn
  • Live
  • MSN Reporter
  • blogmarks
  • MyShare
  • MySpace
  • NewsVine
  • Technorati
  • RSS
  • Mixx
  • Twitter

22 hozzászólás “Válság, hatása és kezelése – Második rész” bejegyzésre

  • Ha pénzügyek szerint:

    Vajon mi a pénz?

    Régebben, amikor meg szerették volna könnyíteni a pénz kezelését és szállítását, akkor bevezették a papírpénzt, ami azt jelenti pontosan, hogy ahelyett, hogy egy zsák arannyal kellett volna közlekedni megfogták a zsák aranyat, bevitték az államnak, aki adott helyette egy kötelezvényt, miszerint bárki, aki felmutatja azt a papírt, bármikor kiadja a zsák aranyat a papírért cserébe. Egyszerű, nem? A pénz nem más, mert egy tartozás.

    Ezek után azt bárkinek odaadhatták fizetségképpen és az illető biztos lehetett abban, hogy bármikor besétál az államhoz, megkapja érte az aranyát. Ezt hívják úgy, hogy aranyfedezet. Ekkor tehát csak annyi papírpénz volt forgalomban, amennyinek volt aranyfedezete. Ha bármikor mindenki egyszerre, akinek volt papírpénze odamegy az államhoz, és kéri az aranyat, akkor megkaphatta volna.

    Az állam azonban megunta, hogy ő kezeli a pénzt, és a bankok is hozzájárultak ahhoz, hogy megunja, így a pénz előállításának feladata átkerült a bankokhoz. Manapság már mindenhol kétszintű bankrendszer működik, ami azt jelenti, hogy van a központi bank (a bankok bankja), és a többi bank, például a kereskedelmi- és hitelbankok. A központi banké tehát a szerep, hogy pénzt nyomjon.

    A központi bank úgy döntött, hogy ugyan minek annyi aranyfedezet a pénzre, hiszen úgysem lesz az, hogy az összes ember bejön, és átváltja aranyra, hiszen nem akarják átváltani, hanem használni szeretnék, tehát vásárolnak érte valamit, vagy befektetik.

    Ezért jött a szüntessük meg az aranyfedezetet elmélet, hiszen minek az. Ez volt a következő nagy lépés, és nagy hiba. Hiszen eddig egy olyan fizetési ígérvényt tartottak az emberek kezükben, ami mögött aranyfedezet volt, ehelyett viszont egy olyan fizetési ígérvény lett, ami mögött nincs semmilyen fedezet, tehát csak egy darab papír.

    Mivel elválasztották a pénzt a mögötte lévő értéktől, nincs akadálya annak, hogy bármennyit lenyomjanak belőle, hiszen nem kell hozzá fedezettel rendelkezniük. Amikor tehát a központi bank pénzt nyom, akkor tulajdonképpen az csak egy papír, ami mögött nincs semmi. A kérdés viszont az, hogy mi biztosítja innentől kezdve azt, hogy az a pénz értékálló lesz? Rossz hír! Semmi.

    Eddig ugyanis a mögötte lévő arany biztosította, de most már semmi. Innentől beszélhetünk inflációról, azaz a pénz vásárló értékének romlásáról. Ez azt jelenti pontosan, hogy az idén adott pénzmennyiségért egy kiló kenyeret tudok vásárolni, jövőre viszont csak 90 dekát, tehát kevesebbet. Gyakorlatilag ez egy beépített adó. Megtermelsz valamit, amiért pénzt kapsz, ami viszont nem értékálló, tehát ha nem csinálsz vele gyorsan valamit, akkor veszít az értékéből, és egyszer csak elfogy.

    Pénzteremtés a semmiből.

    Ma már virtuális (elektronikus) a pénz, hiszen, ha valaki kölcsönt vesz fel, akkor nem feltétlenül van szüksége arra, hogy azt készpénzben megkapja, mivel nagyon valószínű, hogy ő is tovább fizeti ezt valakiknek. Az egész gazdaságban elterjedt már az, hogy átutalással is lehet fizetni, ezért a készpénz forgalom nagyon lecsökkent, ami mostanra a teljes pénzforgalom 3-6 %-a. A virtuális pénz viszont nem más, mint egy könyvelési tétel a bankoknál, ami tulajdonképpen nem is létezik.

    A központi bank hozott egy olyan szabályt, hogy a bankoknak csak 10 % ún. kötelező tartalékrátával kell rendelkezniük, ami azt jelenti pontosan, hogy a kihelyezett hitelekhez képest mindössze 10 %-os betéttel kell rendelkezniük.

    Tegyük fel, hogy én bemegyek a bankba, és beteszek mondjuk 10 millió forintot, mert van ennyi megtakarításom. Te pedig bemész, és felveszel 10 millió forintot, mert lakást akarsz venni. A bank ekkor rátesz a számládra 10 milliót és az én 10 milliómból 1-et betesz a tartalékba, amit már nem használhat fel. Világos ugye, hogy a bank pénzt állított elő a semmiből, hiszen a te számládon keletkezett 9 millió virtuális pénz, ami tulajdonképpen nem létezik. Azért nem létezik, mert az én számlámon van rajta az a 10 millió, amit én tettem be. A pénzt te kifizeted az eladónak, akitől megveszed a lakást például, és ő szintén elhelyezi a számláján, azaz a folyamat indul elölről. Így történik a pénzteremtés a semmiből.

    A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható.
    Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?

    A válasz: a meglévő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét.

    Ezt nevezik inflációnak.Az infláció valójában egy rejtett adó.

    Honnan van az a pénz, amit kamatként visszafizetünk?

    A kihelyezett hiteleket ugyanis nem egy az egyben kell visszafizetni, hanem kamatostul.

    Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből a kölcsönöket. Ha így tennének nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsön szerződést kötnek) a pénzért cserébe és kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg.

    Csakhogy ezzel viszont egy probléma van. Honnan van az a pénz, amit kamatként visszafizetünk, hiszen ahogy az eddigiekben is láttuk, pénzt csak a központi bank állíthat elő?

    A válasz pedig megdöbbentő! Sehonnan. Ez azt jelenti, hogy egy olyan rendszerben, ahol kamatot szednek a gazdaságból, és a pénzt ugyanaz a résztvevő állítja elő, aki a kamatot szedi, ott fizikai lehetetlenség visszafizetni a hiteleket teljes mértékben.

    Tehát mindig lesznek akik becsődölnek, tehát a csőd a rendszer kötelező része. Megint másképpen megfogalmazva, amíg kamatszedés van, ami egyesül a résztartalékra épülő hitelezéssel, és a magánkézben lévő pénzkibocsátással, addig lehetetlen megszabadulni a tartozástól, még a hitelek teljes visszafizetése árán is.

    Mit csinál manapság az emberek nagy része? Dolgozik reggeltől estig, a keresetéből pedig fizeti a megélhetését.

    A pénzügyi világ teljesen megváltozik, a rengeteg fedezet nélkül kibocsájtott pénz jelentős inflációt fog eredményezni. 1900 óta az USD elveszítette vásárlóerejének 95%-át.

    Egyszerűen tudomásul kell venned, hogy a pénz alapú termékek, amit a bankok és biztosítók kínálnak, nem jelentenek védelmet, sőt az esetek többségében még az inflációs veszteségeket sem fedezik. Mi fizetünk a pénzintézeteknek, hogy hozzájuk vihessük a pénzünket, ennek ellenére nyugdíjpénztáraink hatalmas veszteségeket könyvelhettek el. A becsületesen végigfizetett biztosításunk után nem kapunk annyit, mint amennyit befizettünk.

    “A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat” Einstein, Albert Eistein

    Cseles, nem?

    Szerinted van olyan termék mely megfelel az alábbi kritériumoknak?

    Infláció álló legyen
    Állandó likviditással bírjon (bármikor korlátok nélkül hozzáférhető legyen)
    Örökölhető legyen
    Ne támasszon folyamatos kötelezettségeket (bármikor felfüggeszthető)
    Mindenki számára elérhető legyen (akár egész alacsony havi összeggel elindítható)

    Kíváncsi vagyok a véleményedre.

    Van kiút. Meg kell tanulni a pénzzel bánni, és arra kell használni, amire való.

    Válasz

  • Lajos szerint:

    Gondolom Nixon Elnök Úr nem csak a saját önös érdekei miatt döntött így.

    Válasz

    Egyszeregy megjegyzése:

    De igen, az önös érdekei miatt döntött úgy. Szeretett volna ugyanis tovább élni – nem úgy mint Kennedy…

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Szegény Kennedy, úgy tudom, hogy épp azért lőtték le, mert nem volt hajlandó meglépni olyan dolgokat, amiket elvártak tőle… :(

    Válasz

    Lajos megjegyzése:

    Igen én már áltem akkor,és emlékszem az egész világra milyen hatással volt.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Lajos,

    igen, nem kis hatást hozott!

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Igen, esélyes, hogy valaki(k) fogtá(k) a kezét, miközben aláírt … :)

    Válasz

  • Naposcsibe szerint:

    Erről korábban látam egy videót. Bár főleg a FED-ről volt benne szó, ill. hogyan irányítják azok a magánszemélyek a pénzmozgásokat az egész világon.
    Belegondolunk, bár sokszor azt mutatja a média hogy az USA elnökének mekkora befolyása van a világ működésére, még is azt kell észrevennem – sajnos – van pár magánszemély, akinek még ennél is nagyobb hatalma van.
    A kérdés már csak az, hogy egy olyan “kis hal” mint mondjuk én, vagy hozzám hasonló más ember, hogyan tudná ezt a trendet megfordítani? Ezért is várom a következő blogot :)

    Válasz

    Egyszeregy megjegyzése:

    Naposcsibe, ha tényleg érdekel, keress rá a neten ilyesmikre: csereklub, cserekör, kékfrank, helyi pénz, közösségi pénz, etikus bank, Silvio Gesell, Síklaky István, …

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Naposcsibe,

    valóban érezheti az ember “kicsinek” magát a nagyfolyamatokkal szemben.
    Örülök, hogy inkább szembenézni szeretnél, mintsem elmenekülni előle, mint azt sajnos sokan teszik.
    Remélem a következő blog is tetszeni fog. :)

    Válasz

  • Ha pénzügyek szerint:

    A pénz nem más, mert egy tartozás.

    Mivel elválasztották a pénzt a mögötte lévő értéktől, nincs akadálya annak, hogy bármennyit lenyomjanak belőle, hiszen nem kell hozzá fedezettel rendelkezniük. Amikor tehát a központi bank pénzt nyom, akkor tulajdonképpen az csak egy papír, ami mögött nincs semmi. A kérdés viszont az, hogy mi biztosítja innentől kezdve azt, hogy az a pénz értékálló lesz? Rossz hír! Semmi.

    Eddig ugyanis a mögötte lévő arany biztosította, de most már semmi. Innentől beszélhetünk inflációról, azaz a pénz vásárló értékének romlásáról. Ez azt jelenti pontosan, hogy az idén adott pénzmennyiségért egy kiló kenyeret tudok vásárolni, jövőre viszont csak 90 dekát, tehát kevesebbet. Gyakorlatilag ez egy beépített adó. Megtermelsz valamit, amiért pénzt kapsz, ami viszont nem értékálló, tehát ha nem csinálsz vele gyorsan valamit, akkor veszít az értékéből, és egyszer csak elfogy.

    Az egész gazdaságban elterjedt már az, hogy átutalással is lehet fizetni, ezért a készpénz forgalom nagyon lecsökkent, ami mostanra a teljes pénzforgalom 3-6 %-a. A virtuális pénz viszont nem más, mint egy könyvelési tétel a bankoknál, ami tulajdonképpen nem is létezik.

    A központi bank hozott egy olyan szabályt, hogy a bankoknak csak 10 % ún. kötelező tartalékrátával kell rendelkezniük, ami azt jelenti pontosan, hogy a kihelyezett hitelekhez képest mindössze 10 %-os betéttel kell rendelkezniük.

    Tegyük fel, hogy én bemegyek a bankba, és beteszek mondjuk 10 millió forintot, mert van ennyi megtakarításom. Te pedig bemész, és felveszel 10 millió forintot, mert lakást akarsz venni. A bank ekkor rátesz a számládra 10 milliót és az én 10 milliómból 1-et betesz a tartalékba, amit már nem használhat fel. Világos ugye, hogy a bank pénzt állított elő a semmiből, hiszen a te számládon keletkezett 9 millió virtuális pénz, ami tulajdonképpen nem létezik. Azért nem létezik, mert az én számlámon van rajta az a 10 millió, amit én tettem be. A pénzt te kifizeted az eladónak, akitől megveszed a lakást például, és ő szintén elhelyezi a számláján, azaz a folyamat indul elölről. Így történik a pénzteremtés a semmiből.

    A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható.
    Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Egy logikus kérdés merül fel: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?

    A válasz: a meglévő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét.

    Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó.

    Honnan van az a pénz, amit kamatként visszafizetünk?

    Sehonnan. Egy olyan rendszerben, ahol kamatot szednek a gazdaságból, és a pénzt ugyanaz a résztvevő állítja elő, aki a kamatot szedi, ott fizikai lehetetlenség visszafizetni a hiteleket teljes mértékben.

    Tehát mindig lesznek akik becsődölnek, a csőd a rendszer kötelező része. Megint másképpen megfogalmazva, amíg kamatszedés van, ami egyesül a résztartalékra épülő hitelezéssel, és a magánkézben lévő pénzkibocsátással, addig lehetetlen megszabadulni a tartozástól, még a hitelek teljes visszafizetése árán is.

    Válasz

    Egyszeregy megjegyzése:

    Pontosan. A kamatrendszer globális piramis”játék” ami időnként magára kell, hogy rántsa a reálgazdaságot is. A nemlétező és visszafizethetetlen virtuális pénz-felesleget időről-időre el kell égetni, aztán kezdődhet a következő pilótajáték menet elölről. Szerencsére a nyitottabb agyú közgazdasági szakemberek már kapizsgálják a továbblépés módját: lásd Silvio Gesell és továbbgondolói: ingyenföld, ingyenpénz sőt negatív kamatos pénz, stb.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Egyszeregy,

    reméljük, hogy találnak is megoldást.
    Egy biztos, ennek a megodásnak rész kell hogy legyen a pénz eredeti funkciójának (árut, terméket helyettesít) rehabilitálása. :)

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Ha Pénzügyek,

    látszik, hogy nem ma kezdted a kutatást ebben a témában! :)

    Válasz

  • BZoli szerint:

    Húúú, a hétszázát, most már nyílik a szemem!

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves BZoli,

    örülök, ha a blogon keresztül sikerült közelebb kerülnöd pár információhoz. :)

    Válasz

  • Ha pénzügyek szerint:

    A kanadai és a mexikói kormány titkos összeesküvést forralva a három ország egyesítését tervezi, egy új egységet formálva, amit Észak-Amerikai Uniónak neveznének el.

    Az Amero az Európai Unió közös pénzének, az eurónak a a teoretizált amerikai változata. Bevezetése esetén az USA, Mexikó és Kanada törvényes fizetőeszköze lenne, lecserélve az Amerikai dollárt, a kanadai dollárt és a mexikói pesot.

    A valóság azonban az, hogy az amerikai és a kanadai dollár értéke jelentősen lecsökken, hogy ezzel megakadályozzák az értéktelen peso felemésztődését. Így az amerikaiakat és a kanadaiakat óriási pénzügyi veszteség sújtja, míg a mexikóiak jelentős gazdasági emelkedést érezhetnek….

    Mindez csak azért történik, hogy a pénzügyi elit, ami a markában tartja a politikusokat, piszkosul meggazdagodnak.

    Bármilyen valuta-csere során egyesek nagyot buknak, mások meg sokat nyernek. Nagyon sokat! Tulajdonképpen azok, akik képben vannak a valuta-csere mikéntjéről százmilliókat, vagy akár milliárdokat is kereshetnek egyetlen éjszaka leforgása alatt.

    Képet tudok küldeni az új pénzérmékről, 2007-ben verték…..

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Ha pénzügyek,

    ráadásul – tudtommal – ifjabb Bush elnök felhatalmazás nélkül alá is írta az erről szóló egyezményt…

    Válasz

  • Ha pénzügyek szerint:

    Kedves Cashflow Mérnök,
    igen, egyre többet hallani arról, hogy ez meg is történt, számos cikk foglalkozik vele, és ha végignézzük a pénzügyi történelmet,nos a háttérben állók el is érik a céljukat.

    Válasz

  • TrueInfo szerint:

    Kedves Cashflow Mérnök!
    Ahhoz, hogy megállapítsuk visszafizethető-e az összes adósság, érdemes megérteni miként sokszorozzák fel a pénzt a bankok.
    Utána válik érthetővé az alábbi weblap, ahol az állítom, hogy visszafizethető az összes adósság:
    http://bank-penz.co.cc/8-Az-osszes-adossag-visszafizetheto.html

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves TrueInfo,

    az én véleményem is az, hogy visszafizethető.
    Hát igen, a remény hal meg utoljára, nem? :)

    Válasz

  • Kovács János szerint:

    Azt ugyan írtad, hogy mitől jó a hitel a cég számára. De azt nem, hogy mikor jó a gazdaság számára.
    Amit kamatot fizet a cég a banknak, azt a gazdaságtól veszi el az emberek pénzéből fizetéskor. Ez a pénz hiányzik a gazdaságból. Vagy levonja folyamatosan a termek árából, vagy olyan terméket, szolgáltatást ad, ami csökkenti az emberek költségeit, hiszen így a hiány elveszhet a gazdaságban kár okozása nélkül. Ezt a kárt fedezi azok a cégek, amelyek költségcsökkentő eszközöket adnak. Ilyen lesz az elektromos autó a borzalmas benzin ár miatt. Elektromos motort talán megéri megvenni a benzines helyett. Az én weboldalam is költségcsökkentési megoldásokkal igyekszik szolgálni.
    Aranyfedezet nélkül eldobhatjuk a pénzt is. Csak akkor mivel fizetünk. Kíváncsi lennék, hogy mi történne, ha aranyfedezet alapú magyar pénznemet hozna létre az államunk.

    Válasz

Itt lehet hozzászólni !

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés

Naptár
május 2010
H K S C P S V
« ápr   jún »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  
Huszárvirtus

Huszárvirtus az értékesítésben

Szeretnél-e egy ennyire hatékony értékesítői egységet a cégedben, amely őrületbe kergeti a konkurenciádat, miközben te képes leszel annyi eredményes "huszárt" előállítani, amennyit szeretnél?
Kattints a képre!

Huszárvirtus

Családi Életvezetés

Családi Életvezetés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Cashflow Családi Életvezetés

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés