Te mennyi adót fizetnél?

Sokat szidjuk a hazai adórendszert, és lehet is benne valami, hiszen meglehetősen bonyolult!

Van egy alapelv, miszerint ha valami bonyolult, akkor nem a lényegről beszélünk. Azaz minden nagyszerű dolog egyben egyszerű is.

mennyi lenne a jó adó?Nemrégiben beszélgettem egy kedves közgazdász barátommal, aki egyben adószakértő is. A témánk ismét az adórendszer volt, mint már oly sokszor.

Mialatt már többször körbejártuk a témát, támadt egy hirtelen ötletem: “Figyelj csak, mi lenne, ha gondolatban lesöpörnénk minden adótörvényt az asztalról, ami eddig érvényben volt, és újra felépítenénk egy hatékony rendszert?”

“Mondjuk egy olyat, amely több bevételt hoz az államháztartásnak, könnyebb ellenőrizni, és kisebb terhet jelent az adózóknak, köztük a vállalkozásoknak is.”

Ahogy elemezgettük ezt a feladatot, még egy érdekes felfedezést tettünk: az egész adózási játszma kulcs eleme az adózók adófizetési hajlandósága. Minél kisebb, annál nagyobb apparátus kell a kontrollhoz, emiatt annál kevésbé hatékony. És fordítva is igaz: ha megvan a fizetési hajlandóság, akkor kis erőfeszítéssel lehet beszedni az adót, sokkal hatékonyabb.

A kérdés, hogy mely ponton van ennek a két tényezőnek a legmagasabb pontja, azaz mely adóterhelés mellett jön be a legtöbb pénz viszonylag kis erőfeszítés mellett az APEH részéről.

Ha van kedved, az itt látható szavazó rendszerben jelöld be, hogy te mekkora adó mellett fizetnél szívesen adót, amikor már szerinted nem éri meg a szürke, vagy fekete gazdaságba átvinni a pénzmozgásokat.

Szerinted mennyi legmagasabb jövedelemadót fizetnének be az emberek úgy, hogy nem gondolkoznának azon, hogy átvigyék azt a fekete vagy szürke gazdaságba?

  • 0% - 5% (5%, 5 Votes)
  • 5% - 10% (28%, 31 Votes)
  • 10% - 15% (32%, 35 Votes)
  • 15% - 20% (25%, 27 Votes)
  • 20% - 25% (10%, 11 Votes)
  • 25% - 30% (1%, 1 Votes)
  • 30% - 35% (-1%, 0 Votes)

Szavazók száma: 110

Loading ... Loading ...

A szavazás teljesen anonim, nincs rögzítve, hogy ki szavazott, de mindenki csak egyszer szavazhat!

A szavazás végeredményét pár napon belül publikáljuk itt a blogon.

Addig is hatékony termelést, és lejárt számlamentes napokat kívánok!

Ajánlom másoknak is:
  • Print
  • PDF
  • email
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Facebook
  • blogtercimlap
  • LinkedIn
  • Live
  • MSN Reporter
  • blogmarks
  • MyShare
  • MySpace
  • NewsVine
  • Technorati
  • RSS
  • Mixx
  • Twitter

21 hozzászólás “Te mennyi adót fizetnél?” bejegyzésre

  • István szerint:

    Kedves Zoltán! A szavazó menü nem működik!
    Az oldalon nehéz lapozni, üzenetet írni.
    Az adó és biztosítási díjak a közfeladatok és biztosítási események fedezetei, és így nem közkívánság hanem ezeknek a rendszereknek (költségvetés, társadalom biztosítás) az alrendszerei.

    A közfeladatok és társadalombiztosítások tartalmára vonatkozóan létre jött “társadalmi szerződéseket” lenne ideje újra meg újra aktualizálni, és a módosíthatóság hatásköreit rögzíteni, ill. a “szerződés szegés” lehetséges következményeit az azokhoz tartozó felelősségeket, hatásköröket és feladatokat kellene meghatározni.

    Ha tudjuk és elfogadjuk a (valóban) közös célokat, és az arányos és társadalmilag igazságos átlátható, preferencia nélküli közteherviselés elveit, meg lesz mindenkiben a szándék a mértékek és összegek teljesítésére.

    Ehez azonban a közfeladatoknak mind mennyiségi , mind inőségi paraméterekkel mérhetőnek számonkérhetőnek kell lennie.

    Üdvözlettel, István

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves István,

    körbenéztünk, és az általunk ismert rendszereken kiválóan fut mind a web oldal, mind a szavazó modul is.
    Nekem is teljes zökkenőmentesen, kb 0,1 mp alatt kezelte az én szavazásomat. Beszéltem a rendszergazdánkkal, és azt mondta, hogy elvileg okozhatja ezt hibát nálad az is, hogy a Java Script le van tiltva, illetve hogy már valaki szavazott a te gépedről.
    Egyébként melyik böngészőt használod? Pl Internet Explorer 6.0-t nem szeretik ezek a jelenlegi web-es szoftverek, ezzel is lehet gond.

    Üdv: Zoltán

    Válasz

  • Tibor szerint:

    A “sötét” középkorban, amikor elnyomták és kizsákmányolták az embereket, volt a kilenced és a tized. Ennyi most is pont elegendő lenne.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Szia Tibor,

    helyes, amit írtál! :)
    Én is szívesen lennék csak ennyire kizsákmányolva anyagilag, mint annak idején a “sötét” középkorban.

    Válasz

    Holbi megjegyzése:

    Csatlakozom az előttem szólóhoz. Én is szívesen lennék “csak ennyire” kizsákmányolva.

    Válasz

    Pistike megjegyzése:

    Lehet, hogy nem is annyira sötét volt ez a korszak?

  • Sándor szerint:

    Alapvetően azzal, hogy adózni kell, nincs probléma. Véleményem szerint az embereknek nem azért nincs adózási szándékuk, mert nem akarnak fizetni, hanem azért, mert senki sem érti, hogy miért fizet adót!

    Az, hogy a közbiztonság jobb, ha van közvilágítás, a munkánk egyszerűbb, ha jó minőségű utakon közlekedünk és hatékony, rugalmas rendszer vár, ha az adóhivatalba, vagy földhivatalba megyek… Ez lenne az álma mindenkinek!

    A probléma az, hogy az adónkat most mi azért fizetjük, hogy a hivatalnokok megkeserítsék az életünket, hogy az autónk éves szinten a szükségesnél tízszer többet amortizálódjon az utakon és még sorolhatnám!

    Én azt mondom, ki kellene mondani, hogy aki adót fizet, az mit kap érte cserében és a problémák jelentős része megoldódna. Kisebb lenne a felügyelet, csökkenhetnének a költségek, csökkenhetne az adó.

    Szerintem!

    Üdvözlettel,
    Volenszki Sándor

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Sándor,

    nekem is ez volt a tapasztalatom, akárhányszor beszéltem vállalkozókkal. A túlnyomó többségnek rendben van, hogy adót fizet, és egyetértek veled abban is, hogy pusztán az nem mindegy, hogy mire fordítjuk ezeket az összegeket.
    Azt hiszem, hogy ha még jobban látszana, hogy pontosan mire mennyi megy, és látszana az a szándék is a “főnökeinktől”, hogy mindent ténylegesen meg is tesznek annak érdekében, hogy jól legyen felhasználva a befizetett adó, akkor ismét csak nagyobb hajlandósága lenne a vállalkozóknak adót fizetni.
    A kérdés csupán az, hogy mekkor adó esetén folyna be a legnagyobb bevétel :)

    Válasz

  • Kecskés Csaba szerint:

    Kedves Zoltán!

    Valóban fontos kérdéseket feszegettek, és valóban megoldást kellene ezekre keresni.

    Jómagam azt az elvet vallom, hogy a vízzel együtt nem kellene rögtön a gyereket is kiönteni a kádból. Az adórendszernek igenis vannak jól működő elemei, amelyeket fenn kell tartani. Ezek főleg az adóeljárás területén vannak így, ezeknek az eltörlése, felforgatása több száz milliárd Ft-ba kerülne, felesleges kiadást jelentene az államnak (aminek a fedezete ugyebár csak adó lehetne…).

    A másik, hogy azon harmonizált jogszabályokat, amelyeket pl. az EU-ban mindenhol használnak (pl. ÁFA, EU-s TB szabályok, zöldadók, nemzetközi tőkemozgásokhoz kapcsolódó szabályok, irányelvek, vámszabályok) értelmetlen lenne fenekestül felforgatni, mivel ez esetben az EU-s adózókkal (köztük a magyar export-import piac alapvető szereplőivel) gyűlne meg a bajunk s ennek következményeit gondolom, nem feltétlenül kell ecsetelni.

    Ezen kívül ne feledjük azt sem, hogy a jó adórendszer nem cél, hanem csupán eszköz a jó közfeladatellátás érdekében, amelyet már jobban lehet célnak tekinteni.

    Mindehhez azonban a társadalomban kellene egy konszenzus arra vonatkozóan, hogy az államnak mi a feladata, vagyis mire költsön az állam és mire ne?

    Ti lehet, hogy úgy gondoljátok, hogy az állami kiadásokat meg lehetne kurtítani, úgy mint az USA-ban, ahol sokkal gyengébb a szociális háló és ezért nem kell annyi adó sem, ebben az országban azonban él majdnem 10 millió ember, akiknek a véleménye ettől eltérő is lehet (és nem azért, mert hülyék, hanem azért, mert ők máshogyan gondolják).

    Amíg ilyen konszenzus nincsen, addig sajnos az adórendszer újraírásának története csupán egy giga méretű despotizmus lenne.

    Ezért tartunk most itt, ahol.

    Ha lassan is, de azért alakulnak ki bíztató jelek, amelyek egy későbbi jól működő adórendszer felé vezethetnek. Ilyen például a papíros dolgok fokozatos eltűnése és helyette a digitálisan teljesítendő kötelezettségek rendszere.

    Világos, hogy ez csak egy lépés egy hosszú úton és miért ne haladhatnánk gyorsabban, azonban ez már kicsit megalkuvás is egyben, mert ez esetben csak a “meglévő” rendszert toldozzuk, az újragondolás elmarad.

    Üdv:

    Kecskés Csaba
    adótanácsadó

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Csaba,

    talán itt most inkáb egy “játék a gondolatokkal” zajlik, semmint a meglévő adórendszer fenekestül való felforgatása.
    Bármely rendszert – pláne egy ennyire kiterjedt rendszert – csak megfelelően átgondolva lehet változtatni, ezzel maximálisan egyetértek.
    Én inkább azt a kérdést szeretném megválaszoltatni, hogy vajon mekkora adó mellett folyna be a legtöbb adó az államháztartásba. :)
    Ez közös érdek, hogy minél nagyobb legyen ez az összeg!

    Válasz

  • Lévai Péter szerint:

    Kedves Zoltán!
    Tartok tőle, hogy amit a barátoddal kitaláltatok, az nem teljesen egyedi, vagy eredeti felismerés. Sajnos nektek sem sikerült feltalálni a ” tutit”. :) De csalódottságra semmi okotok, mert azt hiszem, ezt még senkinek sem sikerült “feltalálnia”. Az adózás ugyanis nem a találékonyságon múlik, hanem közmegegyezésen. A megegyezés szó alatt elsődlegesen a társadalom tagjainak megállapodását értem és nem az állam/ állampolgár viszonyrendszert. Ez ugyanis csak a második lépés.
    Mi is az adó lényege, egyfajta definíciója? “Az adó az állampolgárok által kontrollált újraelosztás.” Vagyis annak eldöntése, hogy társadalom többsége mely célokat tekinti olyan közösségi céloknak, amely mindannyiunk javát szolgálja, és e területek működtetésében nem kíván közvetlenül részt venni. (Magánemberként nem akarok kórházat, utat, iskolát stb építeni, ám ennek szükségességét elfogadom)Ennek finanszírozásához azonban hajlandó vagyok lemondani a jövedelmem egy részéről. Nyilván a lemondás mértéke jelentősen függ attól, hogy a pénzemért milyen szolgáltatást várok el az államtól, illetve milyen minőségi igényekkel követelményekkel lépek fel. A kérdés tehát nem az, hogy mennyit vagyok hajlandó fizetni, hanem az, hogy mi az amit elvárok az államtól, hogy számomra elfogadható minőségben kapom e meg? A dolog másik vetülete, hogy amit nem kívánok az állami újraelosztás hatáskörébe tartani, annak költségeit nyilván nem szeretném megfizetni. Jogos a követelésem, hogy ezt viszont hagyják nálam! (adócsökkentés) A nálam maradó pénzt majd én elköltöm arra, amit én, mint individuum helyesnek gondolok. Megvásárolok olyan piaci szolgáltatásokat, amely kiegészíthetik az adóforintomért kapott állami szolgáltatásokat. Amíg nem jutunk el ennek az egyszerű tételnek a felismeréséhez, addig marad az a téveszme, amiben toporgunk. Elvárjuk, hogy az állam oldja meg mindazt, amit társadalom eddigi vívmányként, jogként felé megfogalmaz, ehhez azonban nem tud, vagy nem akar megfelelő forrásokat rendelni, vagyis ennek tényleges árát nem akarja megfizetni. El kell ismerni, hogy ennek felismerése és a szükséges döntések meghozatala a legnehezebb feladat ami csak létezik. Ráadásul szemléletbeli -gondolkodásmód váltást feltételez. Ez köztudomású, hogy generációkon átívelő folyamatok eredményeként születhet meg. Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy éppen most vagyunk egy ilyen folyamat kellős közepén, lásd egészségügy. Egyfelől teljesen jogosan elvárjuk, hogy a 21. század színvonalának megfelelő ellátást kapjunk, mind technológiában, mind személyi feltételekben, ugyanakkor ennek tényleges költségeit nem tudjuk / nem akarjuk megfizetni. Valamit tenni kell. Vagy az igényeinket szállítjuk le, vagy vállaljuk a minőségi szolgáltatással együtt járó költségeket. Te melyiket választanád? :) Sajnos olyan megoldással én még nem találkoztam, ami képes lenne számomra biztosítani a kiemelkedően színvonalas ellátást, miközben ehhez nekem nem kell megfizetnem annak tényleges rám háruló költségeit. Azt hiszem ilyesmiről utoljára “utópista szocialisták” fogalmaztak meg ötleteket a 19. sz. végén, a 20. század elején. Az elgondolás nem volt rossz legalább annyiban, hogy azt feltételezték, hogy a köztulajdonban működtetett termelőeszközök képesek olyan jövedelmeket generálni, amely átvállalja a magánszemélytől a tényleges költségek megfizetésének kötelezettségét. Tartok tőle, hogy ez nem jött be. Más megoldást kell kitalálni. Szerintem a mostani világválság éppen erről szól. Valami visszavonhatatlanul megváltozott. A válaszokat most keressük.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Péter,

    azt hiszem, hogy egy “srófra” jár az agyunk :)
    Legalábbis, ha jól érzékelem, akkor Te inkább fogyasztási oldalon adóznál szívesebben, és nem a bevételi oldalon.
    A válság tényleg új alapokra kényszerzonyos pénzügyi dolgokat.
    Csak remélni merem, hogy nem egy tudatos válság tudatos irányba módosítja a rendszereket, hanem egy valóban válság ellenes intézkedés sorozat jön/jött létre.

    Válasz

    Holbi megjegyzése:

    Én is jobbnak tartok egy általános, nem visszaigényelhető, de nem magas százalékú fogyasztási adót. Néhány százalék minden fogyasztásból legyen adó. Soha senki nem igényelhetné vissza. El kellene játszani ennek a matematikai közgazdasági modellével – lehet, hogy egyszerűbb és jobb lenne mindenkinek.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Holbi,

    érdekes felvetés, a következő blogban felvetem ezt a témát, meglátjuk, hogy milyen ötletek futnak be. :)

    Üdv: Zoltán

  • István szerint:

    Zoltán! És kedves mindenki!

    Csak ismét megjegyezném, hogy a szavazás nem működik. A begépelés nem látszik, csak később jelenik meg.

    A tesztben a vevő tartozások és szállítói követeklések a heklyes megfogalmazás.

    Csak azt lehet elosztani, egyénileg vagy egy részt a közösbe adva, amit a termelési lehetőségeink kihasználása mellett mi magunk megtermelünk. De kik között kell mind ezt elosztani? A nagy terhet nem az eltartottak jelentik, talán nem is a II. szektor, hanem a külkereskedelmi “aránytalan cserék” és a kamatok. És az, hogy a “teremtett pénz” az áru előállítása és a tényleges csere, egyre nagyobb volumenben más és más földrajzi helyhez köthető. Az adóság szolgálat és a kamat nő. Az előjegyzett kötelezettségek óriásiak (államkötvény hozamok) és nőnek. Csak a belső fogyasztás (közös és egyéni) csökken, termelő képességünk pedig szinte változatlan, csak erősen korlátozott a “verseny” által. És mivel a társadalom biztiosítások alapjai a költségvetésnek részei, az igért ellátás egyre sorvad és veszélyben van. Az adók illetékek, járadékok, díjak, költségvetési bevételek-től el kellene a biztosításokat különíteni, és észre venni, hogy az biztosítók alapjainak hozama az államkötvényekből származik, az az adóból.

    Válasz

  • eeva szerint:

    Üdvözlet Mindenkinek!

    Én annyi adót fizetnék, hogy a megmaradó pénzből gond nélkül és jó színvonalon megéljek. Sokból többet adózni azt is jelenti, hogy az átlagnál valamivel többet tesz le az ember az asztalra egyrészt a jól végzett munkájával, másrészt a befizetett adóforintjaival. Ez okot adhat elégedettségre, önbecsülésre.

    A számok erdejéből a józan ész útjára lenne érdemes rátalálnunk amúgy összenépileg, de itt már többen írtak okosakat ebben a tárgyban, amit nem ismétlek meg, csak egyetértek – leginkább Lévai Péterrel!

    További szép napot, és kellemes pihenést kívánok a hétvégére!

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Eeva,

    köszi, ez egy nagyon őszinte gondlat! :)
    A józan ész az én kiinduló pontom is, reméem sikerül egy kicsit körbejárnunk ezt a témát is.

    Jó hétvégét!

    Válasz

  • József szerint:

    Kedves Zoltán!

    A kérdést pontosítanám!
    Az átmenet a fekete gazdaságba azért van mert rettenetesen sok a bérre rakódó költség! Nem csak az adó!!
    Összeségében ennek a százalékos arányát kellene változtatni, véleményem szerint ha 50%-nál megállna akkor szinte mindenki becsületesebb lenne.
    Persze csalók akkor is lennének, de biztosan több pénz folyna be az állam kasszába mint most!

    A többiek hozzászólásával egyetértek. Előbb vagy utóbb az illetékeseknek is eljut a tudatukig, hogy olyanná kell tenni az elvonási rendszert és a közpénz felhasználási rendszert, ami átlátható, egyszerű, és ellenőrízhető!

    Jó hétvégét kívánok mindenkinek!

    Üdv: József

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves József,

    Én is hiszem, hogy a feketegazdaságot lehetne “kezelni” azáltal, hogy megfelelő adórendszert hazsnálunk.
    Amikor az adó olyan kicsi, hogy az emberek azt gondoloják “nem érdemes csalni”, akkor nem is fognak, és akkor minden látható lesz.
    Ugyanakkor a több évtizedes macska-egér játszma adóhatóság és vállalkozó illetve adózó között, és a közben keletkezett bizalmatlanságok nem fognak egyik évről a másikra megszűnni pusztán attól, hogy az adóteher leesik mondjuk 10%-ra.
    Valószínűleg el kell telnie néhány évnek – mialatt az adórendszer nem változik, nem szigorodik – mire megnyugszanak a kedélyek, és elhiszik a vállalkozók, hogy ténylegsen kisebb lett az adóteher.

    Válasz

  • Kecskés Csaba szerint:

    Kedves Zoltán és Olvasótársak!

    A következő alapelvet merném javasolni a “jövő adórendszerét” illetően: függetlenül attól, hány %-ot kellene fizetni és függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, a befizetett adókat a lehető legjobban kellene tudni felhasználni.

    Ennek vetületei:

    - az állam ne viseljen kockázatot, ne tartson fenn kockázatos befektetéseket, vállalkozásokat, mivel azok bedőlése esetén néhány felelőtlen ember miatt szív egy egész ország
    - legyen civil kontrollja a korrupciónak – ne folyjon el az adónk és az abból épített állami vagyon mindenféle közbeszerzésen, amelynek magas %-a valakiknek a zsebében landol, vagy “tanácsadásokon”, “visszabérléseken”, ingatlanpanamákon stb. Meg kell szüntetni az elévülést, mint jogi kategóriát! A digitális világban nincsen szükség óriási papírraktárakra, amiből a régi anyagokat egyszerűen kidobhatjuk, ezzel eltüntetve minden bizonyítékot.
    - egy témára való költés kapcsán sokkal fontosabb kérdés, hogy mire és hogyan költöttek el egy pénzt, mint hogy mennyit költöttek.
    - az állam ne legyen fényűző, a beszerzéseknél törekedjen a takarékosságra. Annyit beszélünk mostanában arról, hogy az államnak is takarékoskodnia kell. Végre kevesebb a pazarlás! A kérdés csak az, hogy eddig miért volt pazarlás??? Hogy engedhetjük meg akár a konjunktúra idején is, hogy az állam pazarolja a javakat és ezzel az adóforintjainkat?

    Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor akár egy dán modellt, akár egy usa modellt is el lehetne képzelni. A mi kultúránk, kicsit közelebb áll sztem a dánhoz, azaz több elvonás, több visszaosztás. Ebből lehetne elindulni egy kevésbé adóztató modell felé.

    Válasz

    Cashflow Mérnök megjegyzése:

    Kedves Csaba,

    mindenképp szükséges lenne egy etikusabb apparátus, hiszen az adózási kedv arányos a bizalommal, amit az ország vezetői fektetnek az adózók.
    Hogyan lehetne ezt kivitelezni vajon? :)

    Válasz

Itt lehet hozzászólni !

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés

Naptár
szeptember 2009
H K S C P S V
« aug   okt »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  
Huszárvirtus

Huszárvirtus az értékesítésben

Szeretnél-e egy ennyire hatékony értékesítői egységet a cégedben, amely őrületbe kergeti a konkurenciádat, miközben te képes leszel annyi eredményes "huszárt" előállítani, amennyit szeretnél?
Kattints a képre!

Huszárvirtus

Családi Életvezetés

Családi Életvezetés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Cashflow Családi Életvezetés

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés