A vállalkozók rejtett betegsége

A vállalkozók rejtett betegsége

A vállalkozók rejtett betegségeA cégek életében van egy olyan betegség, ami rejtélyes módon támad, ha nincs használatban olyan kimutatás, aminek a segítségével időben meglátjuk ezt a “nyavalyát”.

Kicsit hasonlatos ez ahhoz a helyzethez, mint amikor az emberek nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogy csökkentsék a testsúlyukat, és megfelelően nézzenek ki, miközben belül már ott lappang a rák, és 1-2 éven belül el is viszi az illetőt.

Elnézést a morbid példáért, de a cashflow a témaköre kicsit hasonló ehhez.

A cégvezetők nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogy számvitelileg nyereségessé váljanak. Ez nagyon szép és jó, mert a bank ezt vizsgálja, és ha a cég eladásra kerül, akkor a vevő is ezt vizsgálja. Tehát nagyon sok szempontból fontos, hogy számvitelileg a cég nyereséges legyen.

Ugyanakkor ott van a készpénz áramlása a cégnek, aminek a kimutatása nem túl jellemző a cégek életében, ezért lappangva, gyakorlatilag a háttérben – anélkül, hogy a tulajdonos tudna róla – tönkre tudja tenni egy cég életét.

A készpénz a szervezeten belül olyan, mint az oxigén. Ez teszi lehetővé, hogy a cég maga túléljen, prosperáljon. Mondhatjuk azt is, hogy ez az elsődleges mutatója egy cég erejének, vagy a cég egészségének.

Miközben egy cég tud pozitív mérleget felmutatni, tehát nyereséges számvitelileg, eközben készpénz szempontból tud akár nyereséges vagy akár veszteséges is lenni.

Nézzünk egy példát. Kimutatom, hogy számvitelileg nyereséges vagyok, mert több volt a kiszámlázott tételek összege (amit a számvitelben bevételnek könyvelnek le), és kevesebb volt a beérkezett számla (amit a számvitelben kiadásnak könyvelnek le). Ehhez képest a valós pénzmozgásokat figyelve látszik, hogy ha ezek a kiszámlázott tételek nem jönnek be (tehát cashflow szempontjából nem jelentkezik ugyanez a bevétel) ugyanakkor a számlák viszont megérkeztek és nem tudjuk őket teljesíteni akkor látható, hogy a cég nagyon gyorsan likvid hiányossá tud válni.

Kiakad a lélegzet és nem lesz képes kifizetni az aktuális számláit. Emiatt fontos, hogy egy cég folyamatosan kövesse a fizetőképességét (likviditását), s gyakorlatilag nem csak, hogy kövesse a likviditását, hanem tervezze is ezt meg.

Ahhoz, hogy egy cég működni tudjon, és egyáltalán pénzre tudjon szert tenni, ehhez különböző termékeket, illetve szolgáltatásokat kell átadnia a vevő körének. Ha ezt nem jól teszi, rossz minőségben teszi, akkor a vevők nem fogják elcserélni ezt a szolgáltatást vagy terméket pénzre ezzel a céggel. Illetve a másik oldal is igaz, hogyha egy cég ezt megfelelő mennyiségben és minőségben teszi, akkor az ennek megfelelő pénz beérkezik a számláira, és képes lesz túlélni.

Hogyha nem elegendő a beérkező pénz mennyisége arra, hogy kifizesse az éppen aktuális számlámáit, akkor a cég nagyon gyorsan csődbe fog jutni. Ma már a törvények lehetővé teszik, hogy viszonylag rövid hercehurca után beadják a felszámolást egy nem fizetőképes cég ellen. (Ez a 2009.-es válság is megmutatta, hogy komoly nagy cégek is gyorsan a tönk szélére tudnak kerülni).

Visszatérve a cashflow-ra: gyakorlatilag nem csak azt kell figyelnünk, hogy éppen a jelenben hogyan állunk a készpénzállománnyal, (tehát mennyi jött be, mennyi van a bankszámlán, és mennyit kell kifizetnünk), hanem nagyon fontos, hogy tervezzük ezt előre. Minél gyorsabban mozog a cég, annál rövidebb távra muszáj tervezni, viszont célszerű mindig néhány hónapra, adott esetben fél évre, egy évre előre tervezni.

Minél lassabban forog egy cégnek az üzletmenete, annál hosszabb távra lehet tervezni. Például egy divatruházattal foglalkozó cégnél a készlet kétszer fordul meg egy évben, jellemző a tavaszi-nyár kollekció meg az őszi-téli. Tehát ez náluk kétszer fordul meg.

Volt egyszer egy vetőmagos ügyfelem, ahol a vetőmagok évente egyszer fordultak meg. Vannak olyan cégek, mint például egy élelmiszer nagykereskedés, ahol ugyan ez a forgás, ez akár néhány nap alatt megtörténni, tehát itt sokkal nagyobb sebességgel dolgozik a cég.

A lassabb cégnél annyi az előny, hogy a lassabb mozgást könnyebb lekövetni cashflow szempontból is. Könnyebb tervezni, hogy mikor várható, és milyen áron tudjuk eladni a készleteket, és milyen bevételre teszünk majd ebből szert. Illetve ehhez képest milyen költségek tevődnek hozzá, miket kell kifizetni, bérek, iroda bérlet, bolt bérleti díj, áruk beszerzési tételek stb. Élelmiszer nagykereskedőnél például ugyanez a mozgás, ahogy említettem sokkal nagyobb. Ott sokkal jobban észnél kell lenni, mert ott néhány tized százalék is komoly tíz milliókat jelenthet éves szinten a cég életében, és nagyon pontosan kell tervezni a cégnek a cashflow-ját.

Pontosan kell tervezni a cégnek a cashflow hatékonyságát, tehát, hogy milyen hatékonyan működik a cégnek a készlete, milyen gyorsan szedjük be a vevőktől a bevételt. Nem engedjük meg, hogy 10-20-30 napokat késsenek a fizetési határidőhöz képest.

Fontos, hogy ha néhány nap eltéréssel (számunkra kedvezőbb eltéréssel) fizetünk a szállítóknak, akkor az hogyan fogja befolyásolni a rendelkezésünkre álló pénzt. Tekintettel arra, hogy a cég likviditása jelenti a cégnek a túlélését, ezért rettenetesen fontos tudni, hogy mik azok a pontok vagy mik azok a területek, amit hatással vannak erre a cashflow-ra.

Ne felejtsük, hogy ha egy cég nem képes fizetni az aktuális számláit, akkor gyakorlatilag rettenetesen közel kerül ahhoz, hogy lemenjen a lefolyón, magyarul: felszámolásra kerüljön, és adott esetben meg is szűnjön, mint vállalkozás. Tehát emiatt rettenetesen fontos tudnunk, hogy mik azok a tényezők, amik a rendelkezésünkre álló készpénzt befolyásolják.

Még egyszer fontos elkülönítenünk a céges cashflow-t (vagy készpénzáramlást) attól, hogy számvitelileg milyen eredményt, milyen profitot mutat ki a számvitelünk, a könyvelőnk. Hiszen a számviteli kimutatás az tulajdonképpen számviteli adatok alapján (mondjuk a kiállított dokumentumok alapján) születik meg, nem a pénznek az áramlása szempontjából.

Vannak pontok, ahol eltér egymástól a meglévő pénz mennyisége, és a kiállított dokumentumok szerinti pénz. Ha kiállítom a számlát, azt a számvitel már bevételnek tekinti. Ugyanakkor a pénz még sehol nincs. Lehet, hogy csak 60nap múlva folyik be a cégbe, ami likviditás szempontjából viszont elég jelentős különbség.

Amikor céges cashflow-ról beszélünk, tulajdonképpen nem beszélünk másról, mint a cégbe be- és ki áramló készpénzről. Itt kifejezetten meglévő tényleges fizikailag megfogható pénzről, vagy bankszámlán levő pénzről beszélünk. Tehát nem valami ígéretről, nem valami dokumentumról, nem valami ezt helyettesítő eszközről, nem valami államkötvénybe vagy valami más helyre, úgy mondd ideiglenesen átrakott pénzről beszélünk, hanem a tényleges guruló pénzről. Megfogható pénzről, vagy a bankszámlán levő pénzről.

Amikor arról beszélünk, hogy egy szervezettnek a pénz mozgása pozitív (pozitív cashflow-ja van), akkor több a beérkező pénz, mint ami elhagyta a céget. Ez eltérhet attól függően, hogy a cégnek milyen a működése.

Amikor negatív cashflow-ról beszélünk, akkor tulajdonképpen arról beszélünk, hogy több pénz hagyta el a céget, mint amit beszedett a vevőitől. Ha belegondolunk egy cég villámgyorsan negatív cashflow-ban tudja találni magát, hiszen tapasztalatom az, hogy a vállalkozások tömkelege nem fordít figyelmet arra, hogy mennyi pénz jött be, és mennyi pénzt kell kiadni, egyszerűen csak érzékelik, hogy te jó ég, nincs a számlán pénz és ki kéne fizetni egy csomó dolgot.

Ahhoz, hogy egy cég negatív cashflow-ba fusson bele, például elegendő az, hogy egyszerűen nem szedi be határidőre a kintlévőségeit, tehát nem éri el, hogy a vevői határidőre fizessenek neki. Ez azt jelenti, hogy nem futott be a pénz időbe és gyakorlatilag nem keletkezett meg az a tényleges bevétel, ami fedezné az éppen aktuális kötelezettségeit a cégnek.

Egy másik példa lehetne, hogy beszedett egy csomó pénzt a cég, és elköltötte valamiféle beruházásra, ami számvitelileg nem költség. Tehát nem rontja neki az eredményességét, ettől rettenetesen pozitív lesz még a mérlege. Ugyanakkor cashflow szempontjából a pénz az kiáramlott a cégből, mondjuk egy ingatlanra, vagy más beruházásra, és nem marad elég pénz arra, hogy a szállítókat időben ki tudjuk fizetni. Ebben a pillanatban létrejött az a veszélyes állapot, (bizalom kérdése), ami azzal járhat, hogy a szállítók valamelyike megunja ezt a helyzetet és kéri a cég felszámolását.

Harmadik példa, hogy vásárolunk készletet és ezt a készletet nem adjuk el. Megnövekedik a készlet a cégben, ugyanakkor lelassul a készletek mozgása, mert nincs eladás, emiatt rengeteg pénzünk áll a készletben. Ez megterheli a céges cashflow-t és nem marad a számlákra elegendő fedezet. Ez gyakorlatilag olyan helyzet, hogy a cashflow szempontjából a cég jégre futott, veszélyhelyzetbe került. Ebből a példából látható, hogy az ember nem figyeli a cégnél a tényleges készpénzmozgást, akkor nagyon gyorsan olyan helyzetben találhatja magát, amikor elakadhat a pénzügyi lélegzet, nincs elegendő pénz arra, hogy a szorongató szállítókat ki lehessen fizetni.

Ilyenkor szaladgálás kezdődik, stressz, ilyenkor jönnek az egyéb problémák is, a cég egyre jobban sodródik abba az irányba, hogy felszámolás alá kerüljön. Baj ezzel az, hogy amikor a pénzügyi nehézségek keletkeznek egy cégen belül, akkor a termelő személyzetnek a figyelme nem azon van, hogy jól termeljenek, és még többet adjanak el, hanem elkezdenek félni ettől a helyzettől.

A dolgozók elkezdik stresszelni magukat, lejön a figyelem a termelésről. Kevesebbet termelnek és ennek hatására még rosszabbra fordul a helyzet, hiszen azok a dolgozók, akik a termelésben dolgoznak, tudják, hogy valamiféle probléma van a cégben. Így elkezdenek avval foglalkozni, hogy na vajon kapok-e fizetést a hó végén, illetve kapok-e fizetést a jövő hónapban? Lehet, hogy ott dolgozik 10 éve, de akkor is elbizonytalanodik, és elkezd más állás iránt érdeklődni. Gyakorlatilag nem elég, hogy pénzügyileg stressz helyzet alakult ki a cégnél, ráadásul azonnal rájön erre egy csomó egyéb probléma is, ami abból ered, hogy pénzügyileg bizonytalanná vált a cég.

A vállalkozók rejtett betegségét kétféle módon lehet elkerülni:

Az egyik, hogy figyeled a céges készpénzáramlást.
Előre tervezed a kimenő- és bejövő pénzek nagyságát, és előre érzékeled, hogy például 3 hónap múlva egy likviditási lyuk fog keletkezni (ott észnél kell lenni a pénzek kezelésével). Ezáltal fel vagy készülve az ilyen helyzetek kivédésére. Akár úgy, hogy átütemezel különböző fizetéseket, akár úgy, hogy valahonnan extra forrást szerzel, de bármilyen más megoldás is szóba jöhet ilyenkor.

A cashflow tervezése elengedhetetlen a vállalkozás életében, különösen most a krízis ideje alatt, amikor ugye a bankok kivonultak a real szféra finanszírozásából. Ilyenkor szerintem dupla akkora figyelmet kell tenni a cashflow kezelésre és a cashflow tervezésre, mint korábban.

A másik tényező az meg a cashflow-nak a hatékonysága.
Nem mindegy, hogy 30 napig finanszírozod a vevői állományodat, vagy 60 napig.

Jelentős likvid pénzeket szabadíthatsz fel olyan helyekről, ahol nem igazán termel a pénz. Mondhatni úgy is, hogy “nyaral a pénz” és ez rád extra terhet ró. Extrában kell neked dolgozni annak érdekében, hogy ezt a “nyaraló” cashflow-t ellensúlyozni tudjad.

Rengeteg ilyen hely lehet cégen belül. Ez lehet rossz készlet, lehet vevőállomány, vagy rosszkor elvégzett beruházás, egy rossz tulajdonságokkal rendelkező ingatlan tulajdonlása, többféle, vagy rossz munkatársak finanszírozása, tehát nem a hatékony munkatársak finanszírozása. Nagyon sok helyre lehet rosszul felhasználni a pénzeket. Ezeket a helyeket nem árt feltérképezni.

Gondold át Te is, hogy tényleg jó helyen van-e a pénzed? A jelenlegi helyen termeli a legtöbbet a számodra? Megadja neked azt a biztonságérzetet, amivel a cégedet jó irányba tudod vinni?

Ha ezekre a kérdésekre magabiztos választ szeretnél kapni, akkor töltsd le Te is az ingyenes Cashflow Előrelátás szoftvert, aminek a segítségével el tudod kerülni a vállalkozók rettegett betegségét!

Ajánlom másoknak is:
  • Print
  • PDF
  • email
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Facebook
  • blogtercimlap
  • LinkedIn
  • Live
  • MSN Reporter
  • blogmarks
  • MyShare
  • MySpace
  • NewsVine
  • Technorati
  • RSS
  • Mixx
  • Twitter

Egy hozzászólás “A vállalkozók rejtett betegsége” bejegyzésre

  • rendszermester szerint:

    Kedves Zoltán!

    Azt, hogy lappang-e bennem a rák nem tudom, de élem az életem, annak legjobb minőségére törekedve a legjobb tudásom szerint. A lappangó, más szándék ellen nehéz tenni valamit.

    A “verseny”-nek sem kellene gyilkosnak lennie. De sok “versenytárs” nem részvételt, megélhetést és részesedést keres magának a többiek szolgálatával, hanem kimagaslóan jóbb létet, munka nélküli, mások munkájából származó jövedelmet, és ezért gyilkolni is képes, mint a rák. És itt a cashfloww -ra gyakorolt befolyások – szerződés szegések , nem időben szállítás , késve fizetés stb. – monopóliumok jelentős szerepet játszanak.
    Abban is egyet értünk, hogy ebben a szerepjátékban, igen pillanatra késznek kell lenni, hogy a legkissebb veszteség mellett tudjunk a játákba új szereplőket bevonni és régieket kizárni.

    Üdvözlettel, sok sikert a munkájához, István

    Válasz

Itt lehet hozzászólni !

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés

Naptár
augusztus 2009
H K S C P S V
« júl   szept »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  
Huszárvirtus

Huszárvirtus az értékesítésben

Szeretnél-e egy ennyire hatékony értékesítői egységet a cégedben, amely őrületbe kergeti a konkurenciádat, miközben te képes leszel annyi eredményes "huszárt" előállítani, amennyit szeretnél?
Kattints a képre!

Huszárvirtus

Családi Életvezetés

Családi Életvezetés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Cashflow Családi Életvezetés

Családi Élettervezés

Családi Élettervezés

Itt az ideje, hogy átlásd az összes pénzmozgásodat!

Családi Élettervezés